Újabb vita az autonómiáról

Vita alakult ki az ENSZ faji megkülönböztetés megszüntetésére létrehozott bizottságában Székelyföld területi autonómiájáról az önrendelkezést szorgalmazó erdélyi magyar civil szervezetek vezetői, valamint a román államot képviselő magyar nemzetiségű tisztségviselők között.

Az ENSZ faji megkülönböztetés megszüntetésére létrehozott bizottsága (CERD) kedden folytatta a romániai kisebbségek helyzetének kérdéséről rendezett ülését, amelyen egyrészt a román állam hivatalos jelentése, másrészt három erdélyi magyar civil szervezet által benyújtott "árnyékjelentés" tartalma kapcsán felmerült kérdéseket fogalmaztak meg a testület tagjai. A CERD a meghallgatások alapján elkészíti a saját jelentését, amely ajánlásokat fogalmaz meg majd Románia számára. A dokumentum várhatóan két-három hónap múlva készül el.    

Az önálló romániai magyar egyetemért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), a Tőkés László által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a székelyföldi Pro Regio Siculorum Egyesület által készített dokumentum kollektív kisebbségi jogok megadását kéri a székelyföldi magyarok számára, és az erdélyi magyarság önálló oktatási rendszerének kiépítését sürgeti.

A három civil szervezet keddi közleménye szerint az ENSZ-bizottság tagjai számos kérdést intéztek a román kormányküldöttséghez a magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban. Hantz Péter, a BKB egyik vezetője szerint a kormányküldöttség magyar nemzetiségű tagjainak többsége hozzászólásában nem említette a magyar kisebbséget érintő kérdéseket. Azzal vádolta meg a román állam küldöttségének magyar tagjait - közöttük Markó Attilát, a romániai Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetőjét -, hogy elsősorban Románia megvédésében voltak érdekeltek.

Markó Attila az MTI-nek kedden elmondta: ez a vád alaptalan, hiszen ő maga is kitért az autonómia kérdésére annak ellenére, hogy a bizottság csak az egyéni jogok kérdéskörével foglalkozik. Rámutatott: jelezte az ülésen, hogy a magyar kisebbség igényli az autonómiát, és beszélt a romániai decentralizációs törekvésekről, bár az ENSZ-bizottság tagjai már hétfőn közölték: a testület nem foglalkozik az autonómia kérdésével.

Szerinte az ENSZ dokumentumai túlságosan általánosak ahhoz, hogy a romániai magyarság még megoldásra váró problémáit orvosolhassák. Emlékeztetett arra, hogy az ENSZ most egyebek között a ruandai népirtást vizsgálja. "Ilyen közegben nehéz azt mondani, hogy Romániában olyan rossz, amikor máshol embereket mészárolnak le az utcán" - mondta Markó Attila. Asztalos Csaba, a romániai kormányküldöttség vezetője az MTI-nek elmondta: szerinte az autonómia megteremtéséhez politikai döntés szükséges, amelynek Romániában kell megszületnie.